A kezdetekről érdeklődöm az U 16-os válogatotthoz nemrég meghívott trénertől. Megtudom, hogy a Testnevelési Főiskolán testnevelő, edzői diplomát szerzett teniszből, úszásból, síelésből és atlétikából. Tehát szinte minden egyéni sportág felkeltette érdeklődését. Ám az egészséges terheléssel elérhető sikerhez vezető út érdekelte mindig is jobban, a parádés labdamenetek vagy a szenzációs lesiklórekordok helyett. Testnevelő tanárként az élettani sajátosságok figyelembevétele, az eredményhajhász nézettel szemben mindig is ars poeticája volt. Ennek a szemléletének is köszönhetően, Juhász Tibor, a szombathelyi vízilabdázás megalapozója, és jelenleg is motorja, megkereste azzal, hogy olyan fiatalok kerüljenek ki majdan a profi világba, akik nem csak játéktudásban, hanem fizikális képességeik terén is megállják majd a versenyt.
- Az elméletek gyártása az mindig egyszerűbb, mint a tettek mezeje. Át tudta ültetni elképzeléseit a gyakorlatba?- érdeklődöm az immár válogatott trénertől.
-10-16 éves gyerekeknek olyan 50 perces gimnasztikai gyakorlatokat állítottam össze, amelyek átmeneti elemeket tartalmaznak úgy, hogy 160-180 pulzust tartunk fenn folyamatosan. - mondja Darvas Gábor.
- Milyen hatással végezték a gyakorlatokat a gyerekek?
- Azok, akik a vízben is nehézkesen mozogtak már, a túlsúlyuk miatt, mára jó tartású, szikár fiatalemberek, akiknek szinte minden izomcsoportjuk látszik. Akin nem volt felesleg, jobban bírja az úszó és labdás edzéseket. A programról videofelvétel készült, amit Zala György a nagyválogatott erőnléti edzője is látott.
- Innentől, gondolom, gyorsultak fel az események, ami a nemzeti csapatot illeti.
- Így van. Ő azonnal felvette velem a kapcsolatot, két napon belül a részletekről egyeztettünk. Dr. Horkai György, az utánpótlásért felelős olimpikon Kis Istvánnak ajánlott figyelmébe, aki egyébként 3 évig volt itt Szombathelyen szakmai igazgató, így nem kellett keresgélnie a telefonszámomat a tudakozó adattárában. Felhívott, és én igent mondtam. Aztán érkezett a hivatalos meghívó. Kis István jelenleg a 1996-97-es születésű válogatottak mestere. A srácok mellé kellett egy olyan tréner, aki úgymond formába hozza őket.
- Mennyire járult az Ön sikeréhez, hogy Szombathely immár felírta magát az igencsak zártnak tűnő honi vízilabda térképre?
- Büszke vagyok rá, hogy idén a 1999-2000-es születésűeknél Budapest bajnokság 4. helyezettjei lettünk, olyan csapatokat megelőzve, mint az Eger vagy a Vasas Ráadásul történelmet írtunk azzal, hogy a diákolimpiák történetének triplázását hajtottuk végre. A Gothard Jenő Általános iskolásai három korosztályban hozták el az országos serleget. Szerintem szerénység nélkül mondhatjuk, hogy most mi voltunk a legjobbak ezekben a korosztályokban!
A legjobbaknak pedig a válogatottban a helye…- teszem hozzá elismerésként, majd óvatosan érdeklődöm a felnőtt válogatott olimpiai esélyeiről. Darvas Gábor szerint az, ha egy országban komolyan veszik az utánpótlást, nem lehet eredménytelen a profik világában. Szerinte majdnem mindegy, hogy milyen sportágról van szó, ám azt már elismeri, hogy a honi vízilabdában a rendszer és a szakma hozzáállása is egyedülálló. – teszi hozzá.
- Szóval Kemény győzelem zsinórban a negyedszer?- érdeklődöm a szakembertől.
- Nem csak a győzelem fontos, sokszor az út fontosabb, de természetesen a helyszínen szurkolunk a csapatnak, hogy az olimpiák történelmének bravúrját végrehajtsák. Ha nyer a válogatott az mindig lelkesíti a fiatalokat is, ennek szurkolok leginkább.
Új hozzászólás
Hozzászólások (0)