Azon gondolkodtunk már, hogy honnan jön a Vodafone, a Coca-Cola vagy például a Nintendo neve? Sok névvel annyit találkozunk, hogy bele sem gondolunk jelentésébe vagy eredetébe. Néha pedig épp hogy kíváncsiak leszünk, vajon ezeket a fura elnevezéseket ki találta ki, és miért?
Azért, ezek a franciák tudják, hogy kell élvezni az élet apró örömeit. Édesen, vajasan. Julia Child-ot (híres amerikai tévés szakács, 1912-2004, és egyben egyik kedvenc filmem, a Julie&Julia egyik főhőse), aki a francia konyha elkötelezettje volt, táplálkozástudósok sokszor bírálták amiatt, hogy sok vajat és tejszínt használ, s hogy ez nem egészséges. 
Na akkor újra itt vagyok. Ma egy kicsit különleges blogbejegyzésben talán, különösen is szétszórtan, de elmesélem, hogy telt az elmúlt félévem, utolsó egy hete. Végre befejeztem a nagy művet! Igen, ezt is megértük! Nagy munka és sok-sok nyugodt alvás nélküli éjszaka és nappal után egy pillanatnyi lélegzetvétel a vizsgaidőszak előtt. Komoly megpróbáltatás volt, remélem megérte :) 
A február jól indult a szombathelyi műkedvelők számára – jegyezte meg Dr. Puskás Tivadar, hiszen alig két óra elteltével két kiállítás megnyitójára is sor került a délután folyamán. A polgármester köszönetét fejezte ki a festő feleségének, majd az MMIK dolgozóinak, akik közös munkáját dicséri a február 17-ig látogatható tárlat.
Zentai Pál noha tapolcai születésű, erősen kötődött Szombathely városához – tudtuk meg barátja Veszeli Lajos anekdotáiból. Rövid történeteivel egy már rég letűnt korszak miliőjébe nyerhettek betekintést a résztvevők, amelyek közös borozgatásokról és baráti „alkotás – folyamatokról” szóltak, valamint Zenati személyiségének sokszínűségéről, hiszen a festészet mellett újságíróként, műkritikusként majd rajztanárként is tevékenykedett.
A kiállítás számos anyaga tanúskodik arról az életérzésről, amely korántsem mentes a család és barátok szoros kapcsolatától, az otthon, otthonosság érzésétől. Tóth Csaba hangsúlyozottan kiállt abbéli véleménye mellett, hogy a jelenleg szóban forgó munkák erősen a „magyar anyanyelvi festészet” darabjai. Amilyen a költészetben Petőfi, Arany olyan Zentai a képzőművészetben.
A képeken főleg falusi tájak illetve népies témák jelennek meg, noha a művész szívesen festett portrékat is. Fő inspirálója a Balaton és annak környéke volt, s mivel munkásságával a magyar tájképfestészet hagyományait követte szép számmal találkozhatunk e témával is a falakon. Tóth Csaba megnyitó beszédében elmondta, fontosnak tartja a tisztelgést Zentai Pál alkotásai előtt, hiszen meg kell vallani, nem olyan festőről van szó, aki egyértelműen bekerült a köztudatba. Tóth Csaba van Goghoz majd Caspar David Friedrich-hez hasonlította Zentait. A holland festővel inkább sorsuk, a német romantikussal pedig munkáikat jellemző légkörük miatt vont párhuzamot. Friedrich tájképeihez hasonlóan Zentai Pál alkotásain is érezhető az erős „irodalmi” pátosz érződik, érzelmeit olyan expresszív erővel örökítette meg, amely egyúttal újabb szintre emelte műveit. Sokkal inkább belső reflexiók, hangulatok tárgyiasulásai a képek, mint valós tájfestmények. Gyakran a valóság csak a munkák alapjául szolgál, s érdekes megfigyelni, hogy Friedrichnél és Zentainál is az alakok általában kicsiny, háttal álló, elmosódott szereplői a festményeknek. Emlékkivetülések csupán, amelyek az érzelmek leírását szolgálják.
Helyszín: Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Médium Galéria
Időpont: 2012.02.02.-02.17.
Új hozzászólás
Hozzászólások (0)