Csendes kis falu ez a Torony, alig vannak az utcán. A Pingvin Fagyizó előtt azonban óriási sor áll, láthatóan mindenki ugyanazt akarja, a kézműves fagyit. Hogy mitől kézműves, arról majd később. Kicsit beszélgetünk a fagyis lányokkal, megkóstoljuk a Ferrero és a Sporszelet ízű fagyit, mire megnyugszunk; gyönyörű nap vár ma ránk.
Mitől finom a fagyi? -kérdezem Vikitől, a fagyislánytól. "A titok, hogy itt a fagyifőzők beleteszik szívüket, lelküket, ráadásul Olaszországban tanulták a fagyikészítés fortélyait." -mondja Viki, miközben sorra szolgálja ki a betévedő vendégeket. "Vannak olyanok, akik Szombathelyről jönnek busszal, csakhogy megkóstolhassák a fagyinkat, pedig a mi fagylaltunkat ehetik a Fő téren a Paparazzi előtti pingvines fagyizónál is." -meséli Viki.
Miközben beszélgetünk, csinálok egy gyors mustrát. A klasszikus ízek (csoki, citrom, málna, eper, vanília, puncs) mellett van itt kérem minden, mi szem-szájnak ingere, az ananásztól kezdve a Raffaello-n át, egészen a Pingvinig, ez utóbbi a vállalkozás saját terméke, tejszínes nutella, a tetején színes cukorral. A gyerekek imádják...
Megérkezik Gyula is, a a fagyifőző, akiről elsőre Bergendy István jut eszünkbe, no meg Itália. A temperamentumos két gyermekes apukából ugyanis folyamatosan jönnek a poénok. "És Gyula, a családod szereti a fagyit?" "Ha a családom fagyit akar enni, akkor bemennek a Fő térre, megkeresik Messit és Pingvint, és ott vehetnek fagyit. Ha máshol teszik, piff-paff, családírtás, és bent leszek a holnapi Vas Népében." -meséli a módszereit. :)
Megtudjuk, hogy a mai piacon nagyon nehéz igazi fagylaltot találni, hiszen rengeteg inkább jégkrémnek, vagy lágyfagylaltnak nevezhető. Itt azonban komoly technológiával állítják elő a jeges, sőt nem is jeges, inkább krémes finomságot. Belépünk a konyhába, amely akár patika is lehetne, olyan tiszta. Először a málna fagyi készítésének titkát lessük el. A titok a fagyi alaplében rejlik, melyet több órával a kezdés előtt már érlelnek, ez adja ki a fagyi igazi ízét. Ehhez jön az eredeti, olaszországból hozott málna szirup, valamint a fagyasztott málna. Gyakorlatilag ennyi. Sem tartósítószer, sem ízfokozó... Az alapanyagokat Olaszországból hozzák, Gyula meséli, hogy akkor a gyár, mint a szombathelyi LUK területének kétszerese.
A hozzávalókat pontos precizitással mérik, a recept titkos, tehát még nekünk sem árulták el. Az elkészült keverék egy hűtőberendezésbe kerül, ahol kb. tíz-tizenöt perc alatt először krémes, majd még krémesebb, legvégül fagylalt állagú lesz. Öröm nézni...
Az elkészült remekművet Gyula lecsapolja egy fagylaltos tégelybe. A fagylalt innentől kezdve gyakorlatilag fogyasztható. A málnafagyi egyébként friss és üde, olyan, amilyennek lennie kell, én pedig nyugtázom, a frissen főzött fagyinál nincs is jobb a világon. A gyümölcsfagylaltok egyébként általában nem tejjel, hanem vízzel készülnek, persze vannak kivételek, hiszen például a banánnak a tej emeli ki igazán az ízét.
A málna után készítünk egy Ferrero ízű fagyit. Itt tejszínes alapot használunk, sok-sok mogyorókrémmel, csokis mogyoróval, minden alapanyag itt is eredeti. Fotósunkkal kínos mosollyal az arcunkon kóstolgatjuk a csokis-mogyorós keveréket, és arra gondolunk, hány napig kell újra komolyabban vennünk a diétánkat, no meg az edzést. Gyula egyébként minden fagyit megkóstol, hiszen tesztelni kell itt mindent, és azt mondja, mindig az utolsó íz a kedvence.
Elkészül a mogyorós-tejszínes fagyi alap, erre jönnek rá az ínycsiklandozó csokis mogyoródarabok. Nagy szakértelemmel kerülnek egymásra a rétegek.
Mi búcsúzunk, Gyula marad egész éjszakára. A munka este kilenckor kezdődik, és hajnalig tart. "Unatkozol ilyenkor?" -kérdezem. "Ahol van munka, ott nem lehet unatkozni. Ma pedig van... Csupán csak másfél mázsa fagylalt készül el ma itt." -érkezik a válasz.
Egy biztos, mostantól még nagyobb tisztelettel fogok a fagylaltról beszélni.
Új hozzászólás
Hozzászólások (1)
Sajnos a cikkben elírás...