Az új módszer lényege, hogy nem a gyógyszert juttatják el a test megfelelő pontjára, hanem az annak előállításához szükséges alkotórészeket.
A kapszulák a DNS-darabokat és a fehérjeszintézishez szükséges segédanyagokat tartalmazzák, a gyártás a testen kívülről indítható és állítható le.
A fehérjealapú gyógyszerek sok esetben nem alkalmazhatók szájon át szedve, esetleg mérgezőek a test más részei számára, ezért Daniel Anderson és kutatócsapata új megközelítést javasolt. Ebben nem magát a fehérjét viszik be a testbe, hanem az annak előállításához szükséges biológiai anyagokat, a gyógyszer gyártása pedig a szervezeten belül, a megcélzott helyen zajlik, méghozzá távirányítással. Az apró fehérjetermelő egységeket ugyanis kívülről aktiválhatják, illetve állíthatják le.
Hasonló eljárást alkalmaztak már korábban baktériumokkal, amelyek a testen belül termelték a szükséges fehérjéket, az új mesterséges fehérjegyár azonban praktikusabb, mert a teljes rendszer egyedi elemekből építhető fel, így szükség esetén könnyebben módosítható a folyamat.
Az eddig végrehajtott egérkísérletekben a nanorészecskék lézerfény hatására valóban termelni kezdték az állatban a kapszulába zárt DNS-darab által kódolt fehérjét a megcélzott helyen.
Új hozzászólás
Hozzászólások (0)